- 06-23-784-203
- help@scitecwebshop.hu
- Hétfő - Péntek: 10:00 - 17:00
Gyakori tévhitek a testépítésben 1. rész
A testépítés az egyik olyan sport, ahol mindenki nagyon intelligens. Ha bárkit megkérdezel az edzőteremben arról, hogyan kellene ezt meg azt csinálni, minden bizonnyal tudni fogja. A probléma ezzel az, hogy szinte biztosan rosszul.
A testépítésben rengeteg, sőt még annál is több tévhit terjeng. Ezek lehetnek régi elavult edzésprogramok, amikre a modern kísérletek rácáfoltak, reklámokból, a médiából eredeztethető vagy légből kapott infók, amelyek nem segítik, hanem egyenesen hátráltatják a fejlődésed.
Nem rossz, ha meghallgatod a tanácsokat, de nem kell mindet megfogadd. Lássunk néhány gyakori tévhitet az edzés témaköréből:
Tévhitek az edzésben
Minél több időt töltesz az edzőteremben annál izmosabb leszel
A legnagyobb hiba, amit a tapasztaltabb testépítők visszatekintve elkövettek, az a túledzés. Főleg kezdőként, hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy minél több időt töltünk a teremben annál sikeresebb lesz a fejlődés. Nem, ez nem így van.
A napi maximum, amit intenzív edzéssel kell töltenünk, az 1-1,5 óra. A nap további részeiben izomzatunk regenerálódik. Ha egész nap a teremben kínlódunk erőltetve izmainkat, ezek nem kapnak elég időt a regenerálódásra, izomleépítő állapotba kerül a szervezet, tehát pontosan célunk ellenkezőjét érjük el.
A profik edzésterveit kell követni, mert ők tapasztaltak és az edzésprogramjuk is hatásos.
Afelől nincs kétség, hogy a profik tapasztaltak, és biztosan az edzéstervük is nagyon hatásos, mindössze nem számodra. A profik élete a testépítés, az edzés. Ők olyan körülmények között edzenek, amelyre az átlag nem képes. Egy tapasztalt és profi testépítő célja nem feltétlenül egyezik meg egy kezdő vagy haladó hobbi testépítő céljaival.
Hatalmas súlyokkal, átlagban magas sorozatszámmal edzenek, amely edzésmódszer az átlag testépítő számára egyszerűen kivitelezhetetlen, ugyanis jó eséllyel túledzéshez vezet. Nem beszélve arról, hogy nyílt titok a profik szteroid használata így teljesítményüket értelmetlen a sajátunkhoz hasonlítgatni.
Egy jó edzésterv a kulcsa a fejlődésnek, a testépítésben
Nem, ez sem teljesen így van. Természetesen jó döntés, ha követsz egy bizonyos neked megfelelő edzésprogramot, de ez egyáltalán nem garantálja azt, hogy izmos leszel, vagy a kívánt testsúlycsökkenést éred el. Az izmokra/izomcsoportokra bontott edzés ajánlott, de nem ebben rejlik a siker. Szinte teljesen mindegy mit-mivel edzel.
Ha már a terveknél tartunk, ami sokat dobhat a latban, az egy étrendterv. Tudjuk ugyanis, hogy az étkezés nagyon fontos céljaink elérésében, így tehát az edzéstervek apró különbségeinek vizsgálata helyett fordítsunk nagyobb figyelmet egy táplálkozási rend kialakítására.
Minden nap edzeni kell
Alapból nem rossz felvetés, és ilyen formában igaz is. Azonban ezt gyakran arra értik, hogy minden nap súlyzós edzést kell végezni, ami már nem igaz. Az edzőtermi intenzív súlyzós edzés maximálisan heti ötször valósítható meg, viszont ez az érték akkor állja meg a helyét, ha táplálkozásunk rendbe van téve, azaz a szükséges tápanyagokban gazdag ételeket esszük, és éjszakánként minimum nyolc órát alszunk.
A napi szinten történő súlyzós edzésnek két negatív kimenetele lehet: 1. Nem fejlődünk a megfelelő ütemben, vagy egyáltalán. 2. Túledzés tünetei lépnek fel: kedvtelenség, fáradtságérzet, esetleg enyhébb betegségek, pl. megfázás, az immunrendszer legyengülése. A napi szinten történő edzés megvalósítható, de egyes napokon a súlyzós edzés helyett iktassunk be aerob vagy kardio jellegű mozgást, pl. kerékpározás, túrázás, kocogás, stb.
A súlyzós edzéstől nagyok lesznek az izmaid a futástól pedig szálkás leszel
Nem teljesen így van. Minimális igazság van benne, de nem olyan formában, ahogyan az átlag azt értelmezi. A súlyzós edzés egyaránt segíthet az izomépítésben és a fogyásban is. Fogyni ugyanis nem izomból kell, hanem zsírból. Ezt pedig nem csak az edzésünk határozza meg, hanem a táplálkozásunk.
Így tehát, ha táplálkozásunk inkább hajlik a szálkásító étrend felé, akkor a súlyzós edzéssel izmainkat formálni tudjuk (nem feltétlenül növelni) és zsírt égethetünk. Ha táplálkozásunk tömegnövelő jellegű, akkor a súlyzós edzés hatása az izomtömeg-növekedés lesz. Ennyire egyszerű.
A futás javarészt kardio edzésnek minősül, így nem feltétlenül a szálkásítás a célja, inkább az állóképesség növelése. Bár nem lehetetlen súlyt veszteni futással, de nagy az esélye hogy ez megviseli az izomzatot, azaz izomból is sokat vesztünk.
A súlyzós edzés a megoldás a szálkásításra és a tömegnövelésre egyaránt. Előbbi esetén azonban nem árt a súlyzós edzést kiegészíteni aerob jellegű edzéssel (pl. tempós séta, kerékpározás stb.)
Az aerob és a kardio edzés ugyanaz
Általában itt nagy kavarodás szokott lenni, szakértő fejekben is. A kifejezések csalókák, és talán mi a magyar nyelvben rosszul is értelmezzük őket, de a lényeg nem ezen van. A kardio (vagy cardio) és az aerob edzés nem ugyanaz, de nem sok különbség van köztük. Mindkét edzésforma a lábak igénybevételével történik, ezáltal az egész testet igénybe veszik.
Az aerob edzés olyan mozgásforma, amely növeli az aerob állóképességet, segít a zsírsejtek égetésében, tehát ezáltal segít a zsírégetésben. Lényege az, hogy pulzusszámunk csak minimálisan emelkedik az átlagos felé, és monoton, de egyben tempós mozgás, amely hosszabb ideig tart (kb.40-50 perc). Fokozottan ajánlott mozgásforma a szív és érrendszeri problémák megelőzésére.
Az kardio edzés növeli az átlagos állóképességet, abban tér el az aerob edzéstől, hogy sokkal jobban „megterheli” a szervezetet, ezáltal a pulzusszám megnő, és sokkal rövidebb ideig tart, mint az aerob edzés. Pozitívum, hogy az aerob edzésnél hatásosabban fejleszti az állóképességet, negatívuma, hogy tömegnövelési időszakban lelassíthatja vagy esetleg gátolhatja az izomtömeg növekedését.
Kardio edzés például a focizás, kosarazás, stb. (bár meg kell jegyeznünk, hogy a kardio és aerob tartomány függ az egyén edzettségi szintjétől is).
Nem térnék ki arra, hogy mennyien lesznek félrevezetve a gyakorlatok helyes elvégzését illetően. Jobb, ha hiteles forrásokból tájékozódunk arról, hogyan kell egy-egy gyakorlatot helyesen elvégezni, mert ha jól ismerjük az alapokat, a jövőben ezzel nem lesz problémánk.
Következzen egy újabb kategória, amelyben sok félreértéssel találkozhatunk, ez nem más, mint a táplálkozás.
