- 06-23-784-203
- help@scitecwebshop.hu
- Hétfő - Péntek: 10:00 - 17:00
A sporttáplálkozás fogalma nem más, mint a sportolók számára javasolt étkezési és folyadékpótlási szükségletek rendszerezése. A sporttáplálkozás lényegét tekintve nem sok dologban különbözik az egészséges táplálkozás vagy a testépítő étkezés irányelveitől. Az Amerikai Egyesült Államokban kezdtek el először foglalkozni a táplálkozással a sport szempontjából. Hazánkban csak az utóbbi években kezdett elterjedni a dolog.

Szerencsére egyre több sportoló, edző veszi kézbe a szakirodalmat. Mint ahogyan fentebb említettem, a sporttáplálkozás nem különbözik gyökeresen az egészséges vagy a testépítő táplálkozástól. Összetételben a sportolók ugyanazokat a dolgokat fogyasztják, amit a testépítők. Itt a fehérjék és az összetett szénhidrátok dominálnak az étkezésben. A különbséget részben abban találjuk, hogy a különféle sportok különböző fizikumot igényelnek.
Egy autóversenyzőnek (pl. forma1) figyelnie kell a testsúlyára, tehát táplálkozása mennyiségben mindig pontosan meghatározott. Ezzel szemben egy bokszolónak sokszor a tömegnövelést vagy a szálkásítást kell választania, annak érdekében, hogy megfeleljen az adott súlycsoportnak. Tehát utóbbi táplálkozását mindig újra és újra meg kell tervezni.
Sporttáplálkozás, edzés, étkezés
A magas intenzitású illetve hosszabb (másfél-két óra) edzések mellett nagyon lényeges szerep hárul a megfelelő energia bevitelre, a testtömeg és izomerő megtartása érdekében. Az alacsony kalóriabevitel izomtömeg csökkenéshez, csontanyagcsere zavarhoz, fáradtságérzethez, és nem utolsó sorban a sérülések- betegségek kialakulásához vezet.
A már említett szénhidrát- fehérje – zsír fogyasztásról illene még néhány dolgot írni:
A szénhidrátbevitel egyik szerepe a vércukorszint-ingadozás megakadályozása. A másik, nem kevésbé fontos dolog az izomglikogénraktárak feltöltése. Az ajánlás szerint, 5-10g/testsúlykg mennyiségben kell szénhidrátot fogyasztani naponta. Egyértelműen a szükséglet a sportoló nemétől, környezeti tényezőktől, sportágtól edzésintenzitástól is nagymértékben függ.
Az állóképességi sportolók fehérjeigénye naponta kb 1,2-1,5g. Erő és rezisztencia edzések alatt 1,6-2 g/testsúlykilogramm fehérjére lehet szükség naponta. Ez a fehérjemennyiség a megfelelő táplálkozás révén is pótolható, de ajánlott a fehérjekészítmények szedése is, hogy könyebben és biztosan fedezve legyen a napi fehérjeszükséglet.
A zsírokra 20-25 %-ban minden sportolónak szüksége van, nemcsak a megfelelő energiaellátottság biztosítása, hanem a zsírban oldódó vitaminok és az esszenciális zsírsavak megfelelő bevitele szempontjából is.
Ahogyan a testépítésben, a sporttáplálkozásban is megvannak ugyanazok a szabályok az edzés előtti és utáni étkezésre.
Edzés előtt a magas szénhidrát illetve alacsony zsír és rosttartalmú ételt érdemes fogyasztani. Az alacsony zsír- és rosttartalom garantálja a gyomor gyors ürülését, ezáltal az edzés zökkenőmentes lesz az esetleges gyomorbántalmakat illetően. A magas szénhidráttartalom pedig az izmok működéséhez szükséges energiát biztosítja.
Edzés után az első és legfontosabb feladat a lemerült glikogén (izmokban lévő szénhidrát) raktárak újratöltése, és a gyors regeneráció biztosítása. Egyaránt kell szénhidrátot és fehérjét fogyasztani. Lehetőleg tejsavófehérjét, mivel ennek felszívódása gyorsabb, ami edzés után nagyon hasznos.
Természetesen nem felejthetjük ki a folyadékpótlást sem. A nem megfelelő hidratáltság csökkenti a sportteljesítményt. Éppen ezért elengedhetetlen a megfelelő folyadékpótlás edzés előtt, közben és után. Másfél-két órával edzés előtt kb fél liter, míg edzés alatt akár 1-2 litert is ajánlatott fogyasztani. Edzés után a folyadékveszteség függvényében – elvesztett testsúlykilogrammonként 4,5 – 6,75 dl folyadékra van szükség.
- Scitecwebshop.hu
- Nincs hozzászólás